Hematológia : Vashiányos vérszegénység
A vér tulajdonképpen kötőszövet, amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.
Vashiányos vérszegénység tünetei és kezelése
Mi a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység, vérzékenység nem egy önálló kórkép, hanem tünet, melynek hátterében valamilyen kiváltó ok áll. Lényege, hogy a vashiány következtében csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A szervezet 3-4 grammos vastartalmának 60 százaléka van jelen a vörösvérsejtek hemoglobinjában.
A vas felszívódása a bélcsatornából történik. Az emberi táplálékban jelenlévő vastartalmú vegyületek a gyomor savas közegében még oldott állapotban vannak, majd a nyombélben termelődő emésztőnedv segítségével a bélbolyhokon át szívódnak fel. Ez a folyamat a vérképzés igényei által szabályozott, de jelentősen befolyásolhatja a tápcsatorna aktuális állapota, sőt a táplálék összetétele is. A felszívódott, de még fel nem használt vas tárolása általában a csontvelő sejtjeiben történik.
Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas a vérképzéshez, vérszegénység jön létre. Rejtett vashiány azonban már ezt megelőzően, akkor is lehetséges, ha a szervezetben vérszegénység még nem alakult ki. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha kevés a szervezetben jelen lévő vas, azaz a vasraktárak kiürülnek. A vashiány általában már korábban okozhat idegrendszeri tüneteket, a figyelem, az érzékelés, az emlékezet és gondolkodási funkciók területén kezdődő károsodást.
A vashiányos vérszegénység előfordulása
Annak ellenére, hogy a vas egyike a Föld legnagyobb mennyiségben előforduló elemeinek, a vashiányos anémia a leggyakoribb megbetegedések közé tartozik. Élethelyzettől függően bármely korosztályt és nemet érinthet.
A vashiányos vérszegénység okai
Vas akkor lehet kevés a szervezetünkben, ha zavart a felszívódása, vagy fokozott a vesztése. Ez utóbbi hátterében leggyakrabban valamilyen vérvesztés áll. Fiatal nők esetében tipikusan ilyen a menstruáció, de hiány léphet fel a terhesség és a szoptatás alatt. Ilyenkor persze vérzésről nincs szó, ám a rendelkezésre álló vas nem feltétlen elégíti ki a szükségleteket. Gyermekeknél és serdülőknél a hirtelen növekedés miatt időszakosan szintén több vasra lehet szükség, mint amekkora a bevitel. Felnőtt férfiaknál és menopauzán átesett nők esetében a vashiányos vérszegénység hátterében már tipikusan valamilyen emésztőszervi, gyomor-bél traktusból eredő vérzés áll, így ezekben az esetekben endoszkópos kivizsgálás elengedhetetlen.
Vashiányt okozhat emellett a vas felszívódásának zavara. Ennek hátterében állhat például valamely vékonybél-betegség, amely nem csak a vas, hanem más egyéb vitaminok, például a folsav felszívódását is zavarhatja. A gyomor bizonyos gyulladásai savhiányt okozhatnak, ilyenkor a vashiányt a B12 vitamin hiánya is kíséri.
A vashiány kialakulását okozhatja bélférgesség is, és bár nálunk ez a típus igen ritka, de kizárni ezt sem lehet.
A vashiányos vérszegénység tünetei
Amennyiben már a vérszegénység is létrejött, a tünetek meglehetősen jól felismerhetők. Tipikusan ilyen a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság, fokozott szívdobogás-érzés. A torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete ugyancsak jellemző panasz, ahogyan időnként a nyelési zavarok is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése.
A vashiányos vérszegénység diagnózisa
A betegség megállapításának első lépése mindenképpen a laborvizsgálat. Ennek során meg kell állapítani, hogy a panaszok hátterében egészen biztosan a vashiány áll-e, nem pedig valamely másfajta vérszegénység. A laborvizsgálat ez esetben egy egyszerű vérkép elkészítését jelenti, abból ugyanis már látható, ha vérszegénységről van-e szó, illetve az is, ha a vér oxigénszállító alakos elemeinek mérete kisebb a kelleténél, valamint festődésük halványabb. Vizsgálható továbbá az is, hogy a vérben milyen mennyiségben van jelen vas és vasszállító fehérje, mérhető az úgynevezett vastelítettség.
A vashiányos vérszegénység kezelése
A kezelés elsődleges módja a kiváltó ok megszüntetése. Tehát tisztázni kell, vérzésről van-e szó, meg kell keresni annak forrását, és meg kell azt szüntetni. Ha felszívódási zavar áll a háttérben, akkor ki kell deríteni, hogy azt mely egyéb betegség - jellemzően bélbetegség vagy gyulladás, esetleg bélférgesség - okozza. Innentől kezdve ezt a kiváltó okot kell kezelni és megszüntetni. Mindezekkel párhuzamosan el kell kezdeni a vaspótlást is. Ez általában tablettával történik, szájon át.
Itt azonban fontos tudni, hogy nem mindegyik vaskészítmény szívódik fel ugyanolyan jól. A vas ugyanis három vegyértékű "ferri" és két vegyértékű "ferro" formában is jelen lehet a készítményekben, azonban ezek közül a "ferri" vegyületek szívódnak föl fiziológiásan, ahogyan ez az az élelmiszerekből természetes úton is történik. Ezért ez utóbbi, a három vegyértékű vasvegyületeket tartalmazó készítmények esetén a vaspótlás kellemetlen, főként emésztőszervi mellékhatásai is kiküszöbölhetők.
A vashiányos vérszegénység megelőzése
A kórkép kialakulását elsődlegesen úgy tudjuk megelőzni, ha az azt kiváltó egyéb betegségeket megelőzzük vagy időben kezeljük. Másrészről viszont lényeges, hogy odafigyeljünk a vasbevitelünkre. Ez utóbbi különösen növekedésben lévő szervezet esetében, terhesség és szoptatás időszakában, valamint diéták tartása esetén fontos (például hiányállapotot okozhat az egyoldalú szénhidrát dús, fehérjeszegény, vagy a vegetáriánus étrend).
A vasbevitel az étrenddel jelentősen befolyásolható, emiatt pedig nagyon fontos a teljes értékű, húst, halat, felvágottat, tojást, tejet, zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazó étrend. Ez utóbbiakra azért kell figyelni, mert a sok vasat tartalmazó élelmiszerek mellett bizonyos ételek segítik, mások gátolják a vas felszívódását. Segíti a felszívódást az, ha elegendő C-vitamint és folsavat fogyasztunk. Hasonló hatása van a gyümölcsökben lévő fruktóznak is.
A lényeg tehát az, hogy változatosan és tartalmasan étkezzünk.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.
Munkamániás lehetsz? Ez a teszt segít eldönteni
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+25 °C
Minimum:
+9 °C
A kelet felé vonuló, főként az északi országrészben megvastagodó fátyolfelhőzet hatására átmenetileg, északkeleten akár tartósabban több felhő lehet az égen, ezt leszámítva azonban általában derült vagy gyengén felhős idő várható. Csapadék nem valószínű. Mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 12 fok között alakul, de a szélcsendes homokhátsági részeken akár 4 fok közelébe hűlhet a levegő, míg a belvárosokban, magasabban fekvő részeken, valamint vízpartokon ennél enyhébb lehet az idő. Ma fronthatásra nem kell készülni.
